Dr. Jancsó Árpád nyolcadik vasúttörténeti tematikájú könyvét a tőle megszokott alapos, tudományos igényű, mégis olvasmányos formában készítette el. A Szeged–Temesvár vasútvonal megnyitásával a Temesköz fő városát is bekötötték az országos hálózatba. E vasútvonal a Bécs–Marchegg–Pest–Szeged–Temesvár–Báziás, majd később Temesvár–Orsova–országhatár vasúti fővonal részét képezte. A kötet az ország vasúti politikájáról, az óhajtott, valamint a megvalósult vasutakról szól, […]

A tanulmánykötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jakó Zsigmond Kutatóintézete és az HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete által 2022. november 10–11-én Budapesten – immár ötödik alkalommal – megrendezett Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban című konferencián elhangzott előadások zömének szerkesztett, esetenként jelentősen bővített változatait tartalmazza. A kiterjedt levéltári kutatásokon alapuló, többségükben erdélyi vonatkozású […]

Vikár Béla (1859–1945) mintegy hat évtizeden keresztül munkálkodott több területen is. A nagyközönség leginkább népköltészeti alkotások gyűjtőjeként és a finn eposz, a Kalevala fordítójaként ismeri a nevét. Bár az etnográfus és fordító Vikárhoz kötődően még mindig akad kutatásra méltó részlet, az is világosan látszik, hogy a lapszerkesztés és az irodalomszervezés munkásságának legkevésbé ismert és kutatott […]

A CERTAMEN XI. kötete – tudományos vitákra is utalva – több diszciplínához tartozó kutatások dinamikus képét, jelen és múlt, végek és központ(ok) sokféle összefüggését mutatja. Első része a kortárs színházi kommunikáció egy újításának bemutatására, mai prózák (Sofi Oksanen-, Tolnai Ottó-, Háy János-, Tompa Andrea-regények), 19. századi női szerzők (többek között az Erdélyi Múzeum-Egyesület jótevőjeként ismert […]

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület folyamatosan gondot fordít a tudományos élet meghatározó egyéniségei életpályájára, munkásságára és életművére vonatkozó adatok gyűjtésére, tárolására és feldolgozására. Az Erdélyi digitális adattár Tudóstárat nyitott, ahol a Nagyjaink gyűjteményben kezdtük el a tudósaink hagyatékából származó dokumentumokat, elkészült műveik kéziratait, jegyzékét, valamint a bibliográfiai adatokat gyűjteni. Ebből a kezdeményezésből nőtt ki az a sorozat, […]

„Havasréti poptörténeti fejtegetéseit olvasni valódi intellektuális kaland: a kötetben a szerző a hazai pop-rock zene legnépszerűbb vagy leginkább kultikus alkotóinak produkcióit új és izgalmas megközelítésben állítja elénk, megvilágítva az egyes műfajok esztétikai eszköztárát, ideológiai és kulturális kontextusait.” Szemere Anna

Az Instagram már több mint egy évtizede nem pusztán a legnagyobb képmegosztó platform, hanem a mindennapi élet számos területét is átszövő médium. Helyszínek, tárgyak, események sokasága azért méz ki úgy, ahogy, hogy az Instagram digitális terében és hálózatában sikeres legyen. Glózer Rita hiánypótló könyve ilyen és ehhez hasonló dinamikák jobb megértéséhez visz közelebb minket: hogyan […]

Ilyefalvi Emese munkája részben írásantropológiai, részben vallási néprajzi kutatás eredménye. Egyik kérdése a levélírás térhódítására, a másik a lelkészi pasztoráció sajátos formájára irányítja a figyelmet. Bonczidai Dezső (1902–1946) lelkész 1928–1946 között a kidei (Kolozs megye) református gyülekezetben szolgált. 1932–1935 között a híveit többnyire heti rendszerességgel megírt, sokszorosított, a faluban kézből kézbe adott levelekben is megszólította: […]

Bakos Áron azt a kérdést veti fel, hogy a 20. századi történelem milyen mértékben és formában szólt bele az egyének, a családok, a kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után. Az aranyosvidéki beszélgetőtársait hallgatva arra figyel fel, hogy a történelem elválaszthatatlanul kötődik a tájhoz és a környezethez, a tárgyakhoz, az emberekhez. És amit […]

A kéziratos levél az emberi kommunikáció történetének szerves tartozéka volt. Elterjedése összefügg a migráció és az utazás tömegessé válásával, az információéhség kialakulásával, valamint a közlekedés tökéletesedésével, a postaszolgálat intézményesülésével, az alfabetizáció elterjedésével. Virágkora a 18., a 19., valamint a 20. század, különösen a két világháború korszaka. A távbeszélés technikai kiépülése az utolsó években-évtizedekben teljesen kiszorította. […]

Az olvasás, a színházi előadás, a műfordítás élménye, az irodalmi művek, könyvek kapcsolatteremtő energiája, az utazás „életiskolája”, a kapcsolatok elevensége tárulhat fel e tanulmányokban, amelyek francia és francia művelődéssel kapcsolatos magyar irodalmi és színpadra szánt szövegeket, valamint művelődési eseményeket értelmeznek – kevésbé ismerteket is, a 15. századtól a 20.-ig. Vagyis egy könyvben művekre, emberi kapcsolatokra, […]

Új kutatások alapján közelíti meg Bálint Tibor műveit, pályáját a tanulmánykötet, amely a jeles szerző születése 90. évfordulóját is megjelöli az időben. Az író szülővárosában megszervezett szakmai tanácskozás eredményeként létrejött könyv jó alkalom társadalmi és művészeti kérdések összefüggő vizsgálatára. Bálint Tibor munkásságában a szólásszabadságot, a humort, a gyermekekhez és felnőttekhez szólás tétjeit, az irodalom kapcsolati […]

Kolozsvár dualizmuskori története egy fejlődő, de különféle problémákkal terhes város képét mutatja, ezzel viszont nem volt egyedül, általánosan jellemezhető ilyenformán minden magyarországi város a korszakban. A fejlődés elkerülhetetlen volt, tettek érte, volt saját lendülete és logikája, s a közérdek konszenzusa kollektív igyekezetet szült, de ez nem zárta ki sem a helyi szinten specifikusan fakadó konfliktusok […]

A Kiss András emlékére készített tanulmánykötet első négy írása emlékezés az ünnepelt személyiségére és szakmai tevékenységének különböző vetületeire. Szóba kerül Kiss András levéltári iratgyűjtő tevékenysége, az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1990-es újraindulását követően kifejtett tevékenysége és Kolozsvár történetét érintő kutatásai is. A kötet további részében az erdélyi és kiemelten a kolozsvári jog-, intézmény-, társadalom-, város-, nyelv- és […]

A kötetben közölt írások kérdései elsősorban a kortárs irodalom jelenségeire, a művészi világértelmezés lehetséges formáira és eszközeire – főképp a fikció és valóságábrázolás viszonya tekintetében –, az irodalmi művek által közvetített másságképekre, valamint az irodalom és a filmművészet közötti kapcsolatra vonatkoznak.

A kötet a metaforikus nyelvet vizsgálja a kognitív metaforaelmélet keretében, az idő képét kutatva az angol, finn és a magyar nyelvben, pontosabban azt, hogy az idő hogyan jelenik meg metaforikus összefüggésben, cselekvő lényként. A fogalmi metaforák azt mutatják, hogy nehéz az időről beszélni anélkül, hogy kézzelfogható dologhoz kapcsolnánk. Az idő különböző fogalmakkal hozható kapcsolatba metaforikus […]